top of page
Keresés

Esküvő, Good Bye Miami

Mindenkinek szívből ajánlom ezt az esküvőszervező bagázst (miamiweddingplanner.com), mert tényleg vérprofik és egyszerűen mindenre gondolnak, helyetted. Semmivel nem kellett foglalkoznunk, mégis minden annyira flottul ment. És nem utolsó sorban, mi még utazással, szállásokkal, esküvővel 1 misi alatt vagyunk, amit otthon elég nehéz megoldani. Még arra is gondoltak, hogy torta legyen Tominak!!! Jaaajjjj annyira jó volt, hogy nem is tudom, hogy fogalmazzam meg. Kezdem ott, hogy tegnap reggel kínzó torokfájásra ébredtem, nem tudtam nyelni annyira fájt. Hang egyáltalán nem jött ki a torkomon. Hívtuk a dokit, mondták, hogy kijön, nyugodtan készüljek az esküvőre, pihengessek. Egész nap ágyban voltam, teáztam, pihiztem, némelyikőtökkel leveleztünk, skypoltunk. Megjött a doki, mondta, hogy vírus, lázam is van, kaptam egy injekciót... (ez du. 2-kor) Azt mondta, hogy ettől egy órán belül jobban leszek. Így is lett. 3-ra megjött a sminkes-fodrász és nekiláttunk.

Onnantól pörögtek az események. Nem is tudom mi, miután következett, egyszer csak kész volt a smink, megjött Tomi haverja,

elkészült a hajam, megjött Betty, rámkerült a ruha,

megkerült a harisnyakötő, amit Tőletek kaptam, ott elbőgtem magam, elindultunk, be az autóba, ki az autóból,

mindenki gratulál, aki meglát a parton, szól a zene, nagyon messze vagyok Tomitól,

integetnek hogy induljak el, Tomi már az oltárnál áll,

fotóznak, videóznak, csak Tomit nézem :)

megnyugszom, elkezdődik, elmondjuk a fogadalmat,

felhúzzuk a gyűrűt,

homokceremónia,

szabad a csók,

első hitvesi tánc,

kicsit elsírom magam...

Iszunk pezsgőt és mintha gumimaci szörpöt adtak volna!

Onnantól beindultunk :) Tomi is, látni kellett volna! Jaj, de kár hogy nem voltatok ott! Odagyűltek az emberek, akik még ilyen későn lent voltak a parton.

Kurjongattak, odajöttek, volt csokordobás,

nézték a fotózást. Nagyon élveztük az egészet. Volt két profi fotós, a videós is utána már fotózott, meg Tomi haverja. Négyen. Azt se tudtuk hova nézzünk :). Megittuk közben a maradék pezsgőt,

előkerült Tomi tortája,

üvöltött a Happy Birthday, meghatódott,

olyan nagyon-nagyon szép volt. Csak néztem őt és nem tudtam betelni vele.

Több, mint 3 órán keresztül tartott az egész...

Vak sötétben jöttünk haza a parton... ez is olyan romantikus volt. Az egész úgy volt klassz, ahogy volt. Ez tényleg életem eddigi legjobb bulija volt. Később elmentünk a városba, ittunk pár koktélt,

nem maradtunk sokáig 2 körül itthon voltunk,


mert még ma össze kell pakolni és 1 re jön értünk Tomi haverja, kivisz a hajóhoz. Most 9 óra van, Tomi még alszik, én meg a napfelkeltét bámulom itt utoljára :( ennek is vége lett. Kár. Good bye Miami.

A hajón nem tudom elképzelni, hogy lesz net, bár azt sem bírom felfogni, hogy fér el rajta medence meg ilyenek... Mindenesetre tudjátok, hogy ma itteni idő szerint du. 5kor elindultunk a Bahamákra. (Csak hogy tudjátok merre keressetek, ha elvesznénk) Beszéltem a Magyar Külügyminisztériummal, azt mondták, hogy nem kell vízum, mehetünk, de az egész Karibi-térségben járványok vannak hepatitisz abc, valami tenge láz, amit egy szúnyog terjeszt, hurrikán és terrorveszély. Aztán kellemes nászutat kívántak. Jó volt beszélni egy magyarral. Már hiányzott ez a túláradó életigenlés. Szóval megyünk... que sera, sera. Már késő a védőoltás is. Hétfőn reggel 7-re hoz vissza a hajó, addigra már béreltünk mi is egy jó kis kabriot, odahozzák a hajóhoz. Lemegyünk Key Westre, már azt is alig várom. Majd csinálok sok-sok képet. Ott töltünk egy éjszakát és aztán kedden este jövünk vissza Miamiba. Egy reptéri szállodában alszunk, szerda reggel 11-kor indulunk és csütörtök reggel 9-re érünk haza, ha minden jól megy. Na az húzós lesz. Egyébként ezt még muszáj elmondanom a mihez tartás végett. A reptéri szálloda Miamiban 4 * egy éjszaka 10000 Ft. Otthon a 9. kerületben egy mellékutcában fekvő no name 4 * szálloda, ahol otthon akartuk tölteni a nászéjszakát, 35000 Ft. Mondanom sem kell, hogy a saját ágyunkban aludtunk... Itt meg pont ugyanennyi pénzből megvan 2 napra a kabriónk:) ezen jót nevettünk tegnap. Így legalább Tomi is kiélheti magát. Imád vezetni, én meg imádok mellette ülni és nézelődni. Most lesz mit nézni, 4 óra az út és végig az óceánban, egy a kis szigeteket összekötő hídon... hmmmmmmm. Olyan szép képeket láttunk már róla. Na megyek csinálok reggelit, aztán felkeltem a FÉRJEMET :) de fura... :)


puszilunk, ölelünk mindenkit.

- Abigél


43 megtekintés0 hozzászólás

Kapcsolódó bejegyzések

Subcribe
bottom of page