USA Road Trip 1.

Fontos tudnivalók

Autózni az USA-ban egy egészen különleges élmény, jobb vagy rosszabb, mint Európában ez szubjektív, mindenki döntse el maga, a saját tapasztalatai alapján. Egy biztos, sok szempontból más.

Összeszedtem nektek egy-két hasznos tudnivalót, amivel nem árt tisztában lenni, mielőtt hosszabb autóútra indultok az USA-ban.

Az első ilyen az index használata vagy inkább nem használata. Sokszor az volt az érzésünk, hogy fogalmuk sincs, hogy mire való az a kis izé a kormánynál. Vagy nem használják, vagy ha igen, akkor jobbra indexelnek, mikor balra akarnak menni. Ez Madeirán is meghaladja egy két ember értelmi szintjét, így mi már hozzá voltunk szokva, de gondoltam szólok, hogy erre az USA-ban sem árt odafigyelni.

Aztán az is fontos tudnivaló, hogy jobbkéz-szabály nincs. Tényleg nincs. Az egyenrangú kereszteződéseknél minden oldalról STOP tábla van és annak van elsőbbsége, aki először ért oda. Ezzel lehet vitatkozni, hogy jobb vagy rosszabb, mint a jobbkéz-szabály, mi a végére megszoktuk és az a tapasztalatunk, hogy nagyon is jól működött.

Piros lámpánál, ha külön tiltó tábla nincs, (no turn on red) mindig lehet jobbra fordulni. Természetesen elsőbbség adási kötelezettség van. Ez is egy nagyon jól működő szabály, amit simán átvehetnénk. Olajozottan működik.

Az autópályákon simán előznek jobbról, bár sok helyen ki van írva, hogy nem lehet, nem foglalkozik vele senki. Ez Magyarországról gondolom nem nagyon szúr szemet, mert azért ott is tapasztaltunk hasonlót, de 10 év Németországban töltött év után, az ottani közlekedési kultúrához szokva, higgyétek el nekem, hogy nagyon is szemet szúr.

A kamionoknak az USA-ban nincs sebességkorlátozás, mennek mint a meszes, hatalmas rakománnyal is előznek jobbról, balról ahol épp hely van. Többször volt halálfélelmem, főleg, amikor elhaladt mellettünk és láttam, hogy a mobilját nézi.

A dudát rendszeresen használják. Előzékenységnél, jelezvén, hogy beengednek vagy nem tetszésre, jelezvén, hogy nem engedtek be és bunkó vagy, túl közel jöttél, figyelmeztetésre, hogy váltott a lámpa, vagy csak unalomból a dugóban, aminek semmi, de semmi értelme sincs. A lámpánál szinte mindig dudálni kell mert a mobiltelefon mindenki kezében ott van és a lámpát senki nem nézi. Ez szintén egy olyan fontos információ, amit érdemes észben tartani.

Simán mobiloznak vezetés közben. Írnak, telefonálnak, az útvonalat követik rajta, de volt olyan Uber sofőrünk, aki tévézett vezetés közben. Van, aki a kezében tartja végig és van, akinek a kormányra van rögzítve. A városban nem szóltam ezért, mert nem volt nagy sebesség, többnyire dugóztunk, de amikor a reptérre vezető autópályán a sofőrünk elkezdett valakivel chat-elni, miközben száguldozott és jobbról balról előzgetett, akkor kedvesen megkértem, hogy tegye le és figyeljen a vezetésre. Biztos nem én voltam aznap a kedvenc utasa, de hol érdekel ez egy anyát, aki veszélyeztetve érzi a gyerekeit.

Nem értem, hogy mi zajlik le ilyenkor az emberek fejében, de van egy teóriám: Szerintem ez intelligencia kérdése. Mindig a legbutábbak hiszik azt magukról, hogy mindent tudnak, mindenben ők a legjobbak, így nyilván ők akár bekötött szemmel, fél kézzel is tudnak vezetni. Simán írhatnak egy emailt az autópályán vezetés közben vagy nézhetik a kedvenc műsorukat youtube-on... Ennek az ellenkezőjéről szinte lehetetlen lenne őket meggyőzni mert a másik ismérve a butaságnak, a rendkívüli határozottság és magabiztosság. Ennél fogva mondhatsz te bármit, nem fogja átgondolni, mérlegelni, lehet, hogy meg sem hallgat, leszól, beszól, de nem érvel, csak fújja a saját álláspontját, ami mondjuk jelen esetben annyi, hogy ő maximálisan tud a vezetésre koncentrálni mobillal a kezében is. Csak az élet mutathatja meg az ilyen embernek, hogy tévedett. Ahhoz viszont egy baleset kell, amit túl kell élnie, hogy tanulhasson belőle. Azonban általában az ilyenek túl is élik ellentétben a balesetett szenvedett vétlen féllel, aki lehet egy baba, egy gyerek, egy terhes nő, egy édesapa, aki rohan haza a családjához munka után és nem nyomkodja a mobilját vezetés közben mert elég intelligens ahhoz, hogy felfogja, hogy a forgalomban nem csak a saját életét teszi kockára, hanem másokét is. Bocsánat, ha ez erősre sikeredett, de mérhetetlen düh van bennem amikor azt látom, hallom, hogy egyes embereknek akkora ego adatott meg, hogy képesek másokat, köztük gyerekeket veszélyeztetni és mindezt még csak fel sem fogják. A saját életével mindenki azt csinál, amit akar. Én bele nem szólok, soha nem állnék már le ilyen emberekkel vitatkozni, sok-sok évembe telt, mire megtanultam, hogy nem érdemes. Hagyom, hogy vigye az egója minél messzebb tőlem. De ha az én két gyerekem ott ül a hátsó ülésen, ez már nem csak róla szól. Ahhoz már nekem is közöm van és az már az én felelősségem is. Szerencsére a sofőrünk letette a telefont és elnézést kért, így nem kellett megkérnem, hogy húzódjon félre és álljon meg mert kiszállunk.

Ehhez lényegében szorosan kapcsolódik a másik döbbenet, amit tapasztaltunk, méghozzá az állandó marihuána illat az utakon, az autópályát is beleértve.

Többször lettünk arra figyelmesek, hogy masszív fű szag terjeng az autóban, mert épp elhaladt mellettünk valaki, aki füvezett vezetés közben. A helyzet az, hogy ezt már a legtöbb USA államban szabadon megtehetik, mivel legalizálták a marihuána fogyasztást. Kanadában ugyanez a helyzet. Egymást érik a Smoke Shopok New Yorkban és Torontoban is, ahol szabadon válogathatsz, vásárolhatsz a különböző típusú füvek közül, pont mint Hollandiában.

Készre tekerve vagy kimérve, van minden, ami szem szájnak ingere. Lehet venni, mint a cukrot. Ennek megfelelően veszik is az emberek és mint mondtam, terjeng is a fűszag mindenütt, mert úgy szívják úton, útfélen, autóban, mint a sima cigit.

Érdekes volt ezt látni, főleg egy olyan országban, ahol 21 éves korodig nem fogyaszthatsz legálisan alkoholt és ahol bizonyos államokban például Pennsylvaniában, vért izzadsz, mire valahol tudsz venni egy sört. Nem viccelek, sem a szupermarketekben, sem az éttermekben nem lehetett alkoholos italhoz jutni, egyszer találtunk egy nyitott teraszos beergarden-t, ahova viszont este 8 után nem engednek be gyerekkel... Egy bowling klubban tudtunk inni egy sört, azért csak egyet, mert nálam nem volt személyi és Tomi nem vehetett egy személyivel kettőt... Rendesen féltem inni belőle pár kortyot, hogy nehogy letartóztasson a sör kommandó. 40 éves vagyok... Sört nem vehetek személyi nélkül, de füvet igen. Na erről ennyit.

Az utazásunk egyébként fantasztikus volt, New York - Philadelphia – Baltimore – Washington – Buffalo - Niagara mindkét oldalról, Torontó és végül Syracuse-on keresztül vissza New Yorkba. Ha érdekel a Road Trip részleteiben, akkor maradj velem, iratkozz fel, mert a következő napokban részletesen beszámolok majd az élményeinkről. Ha tetszett, iratkozz fel a hírlevélre, ha érdekelnek rövid, naprakész videók, bejegyzések, akkor pedig kövessétek a facebookon az abigelet nevű oldalamat.

Nyitottam egy youtube csatornát is, ahol hosszabb videókat is megosztok a kirándulásainkról, élményeinkről, jelenleg Madeirán, de ki tudja még hova sodor a sors. Az biztos, hogy mindig jobb és jobb helyekre, tartsatok velünk ti is, iratkozzatok fel, amit tudok át fogok nektek adni a tapasztalatainkból.

A youtube csatornára feliratkozhatsz itt: