New York
Madeiráról szerencsére van közvetlen járat New Yorkba és 6 és fél óra repülést már úgy gondoltuk bevállalhatunk a 9 és 11 éves gyerekeinkkel. Jól gondoltuk, meg se kottyant nekik. Az 5 óra időeltolódás sem okozott problémát pedig 5 napot terveztünk New Yorkban a pihenésre, mielőtt autót bérlünk és nekivágunk a nagy utazásnak. Kiderült, hogy elég lett volna 1 nap is, ami a jetlag-et illeti. De sebaj, New Yorkban nem unatkozik az ember, nem okozott problémát elcsapnunk 5 napot. Mivel mi már jártunk New Yorkban korábban, pontosan tudtuk, hogy mi az, ami a gyerekeinket a legjobban érdekelheti.
Első nap a Central Park felé vettük tehát az irányt, nagyot sétáltunk, meglátogattuk a reszkessetek betörők forgatási helyszíneit, mint például a filmben szereplő hidakat, alujárókat, sziklákat, a Plaza Hotelt. Etettünk mókusokat, akik ugyanúgy, mint 12 évvel ezelőtt, rendkívül barátságosak voltak és a tenyerünkből ettek. Mondanom sem kell, hogy ez mit jelent egy gyereknek, ugye? Nem, mintha minket ez nem nyűgözött volna le anno, és most is. Ehhez nem lehetsz elég öreg azt hiszem.
Ellátogattunk a Central Park Zoo-ba is, láttunk fóka show-t, meg sok más egyebet, de oroszlánt, zsiráfot, vízilovat, zebrát nem. De nem volt ezzel gond, hiszen tudtuk, hogy a Madagaszkár sztárjai megszöktek és már szabadon élnek a vadonban. Ennek ellenére is kellemes kis kirándulás volt ez az állatkert. Madeirán egyáltalán nincs sem állatkert, sem vidámpark, (kivéve a karácsonyi időszakot) úgyhogy erre a nyaralásra, mi ezekből sokat beterveztünk.
A szállásunk a Times Square-en volt, így esténként jókat sétáltunk és gyönyörködtünk a fényekben és a rengeteg utcai zenészben, művészben, táncosokban, kaszkadőrökben, akik elképesztő előadásokat produkáltak estéről estére a turistáknak. Ezenkívül egymást érték a pókemberek, Miki egerek és különböző Marvel/Disney figurák. Valamint a hot dog-os autók, ahol egész jó áron lehet hot dog-hoz jutni. Átlagosan 4 dollárért. Ez igazán baráti a Londoni 10 fontos hot dog után, amihez júliusban volt szerencsénk. De a madeirai 2 eurós hot dog-hoz képest még mindig drága, tekintve, hogy az sokkal nagyobb.
Azt azért még mindig megállapítjuk, bármerre járunk a világban, hogy Madeira olcsóbb és finomabb. A kávé, a street food, a szállás, a mozi, strand, élelmiszer, minden. Viszont a választék, tekintve, hogy egy kis szigetről beszélünk, jóval szűkebb, mint egy igazi nagy városban. Naná, hogy ki nem hagyhattuk a legnagyobb bevásárló központotokat a programunkból.
Ellátogattunk tehát a Macy’s-be és sikerült eltöltenünk ott egy napot, de akár többet is lehetett volna. Maja szeretett volna új iskolatáskát, Tomi pólókat, Noel és én meg nyilván bármit amire futja. Na olyan sok minden nem lett belőle, de azért egy-két új holmira sikerült szert tenni, mert óriási akciók voltak és nem lehetett egyszerűen ott hagyni őket.
Aki ismer, tudja, hogy nem vagyok sznob és kimondottan nem szeretem a sznobokat. Az én szememben senki sem lesz több azért, mert méreg drága cuccokat hord. A viselkedése határoz meg mindenkit, nem a pénztárcája. Én csak azt veszem meg, ami tetszik, jól áll, kiegészít már meglévő dolgaimat. Akkor is, ha no name filléres, akkor is, ha márkás. Nem vennék soha semmit, csak azért, mert ilyen olyan márkájú. Főleg olyat nem, amire nagy betűkkel rá van írva, hogy kilométerekről is mindenki számára jól olvasható legyen a Gucci felirat vagy más hasonló. Azt meghagyom annak a rétegnek, aki ennek szükségét érzi.
Viszont, ha valami megtetszik, mert olyan a színe, anyaga, illata, olyan visszafogottan elegáns, hogy szinte ordít, hogy az az enyém, akkor arról nehezen mondok le. Természetesen megteszem, ha olyan irreális áron van, amit már nem érzek normálisnak, hiszen a józan ésszel szembe megy. Ilyenkor mindig arra gondolok, hogy Afrikában hányan laknának jól belőle, vagy jutnának tiszta vízhez. A gyerekeimet is így nevelem. Bár soha nem kellett nélkülözniük, nem vásárolgatnak ész nélkül, és nem hisztiznek, ha nemet mondunk valamire.
Nekünk az élmény fontosabb, mint a kézzelfogható dolgok, így miután meglett az iskolatáska, a gyerekek ugrálhattak egy nagyot a közelben egy ugrálókomplexumban, azért nem írok ugráló várat, mert nem fedné a valóságot. Egy hatalmas legalább 50 méter hosszú alagutat képzeljetek el, amiben mindenféle akadálypályákon ugrálhatnak a gyerekek. Ezt csak úgy New York közepén az egyik téren, de láttunk olyat is, hogy az utca közepén volt felhúzva, amit pár hétre emiatt lezártak. Dühöngött is miatta az egyik Uber sofőrünk.
Természetesen nem hagyhattuk ki ezúttal sem a Staten Island-i kompot, amiről gyönyörű kilátás nyílik a Szabadság-szoborra, miközben elhaladunk mellette, és visszafelé pedig Manhattanra is. Mindenképp szerettük volna megmutatni ezt a gyerekeknek. Ez a nagy narancssárga komp, amit sok filmben láthattatok már, csak gyalogosokat szállít, 15-20 percenként közlekedik és ingyenes. Anno írtam erről is részletesebben, amit itt olvashattok.
Ezeken kívül, még rengeteg játszótéren voltunk, jártunk a Met-ben, a Rockefeller Centernél, ahol ugyan nyár lévén nem állt a nagy karácsonyfa és nem lehetett jégkorizni a téren, de görkorizni viszont igen. Esténként elég nagy bulik voltak itt. Zenével, fényekkel ahogy kell, csakhogy most rövidgatyában és görkorival lehetett vagánykodni. Nekünk tetszett ez is. De legnagyobb élmény számunkra a One World Trade Center és a köré épült komplexum és park volt, aminek egy külön bejegyzést szenteltem. Szóval ezt most itt befejezem, de tartsatok velem a One World Trade Centerhez a következő bejegyzésben.
Ha tetszett, iratkozz fel a hírlevélre, ha érdekelnek rövid, naprakész videók, bejegyzések, akkor pedig kövessétek a facebookon az abigelet nevű oldalamat.
Nyitottam egy youtube csatornát is, ahol hosszabb videókat is megosztok a kirándulásainkról, élményeinkről, jelenleg Madeirán, de ki tudja még hova sodor a sors. Az biztos, hogy mindig jobb és jobb helyekre, tartsatok velünk ti is, iratkozzatok fel, amit tudok át fogok nektek adni a tapasztalatainkból.
A youtube csatornára feliratkozhatsz itt:
コメント