Madeira autóval

Miután részletesen beszámoltam nektek a nyári USA road trip alkalmával szerzett tapasztalatainkról, arra gondoltam, hogy írok egyet, a madeirai közlekedési szokásokról is. Így másfél év után már van mit mondanom erről is.

Madeira ugyan EU, olyan speciális eltérések nincsenek, mint például a jobbkéz szabály hiánya Amerikában, de azért vannak meglepő és érdekes dolgok, amivel nem árt tisztában lenni, mielőtt autót bérlünk és nekivágunk a szigetnek.

Ami szerintem a legveszélyesebb és ezért a legfontosabb tudnivaló, hogy az autópályákon nincs felhajtó, illetve nem elég hosszú ahhoz, hogy a folyamatos felhajtás egy normális ütemű gyorsulással biztosítva lehessen. Ezek nem is autópályák, csak gyorsforgalmi utak, de azért mennek itt is, mint a meszes és bizony neked sokszor állásból kell majd besorolni, mert dugó alakul ki a felhajtónál. Ami még cifrábbá teszi az egészet, amikor az a rövid felhajtó, lehajtó is egyben és ráadásul egy alagút végénél van, hogy egy kivilágítatlan 100 kmh-val közeledő autót csak az utolsó pillanatban vehess észre, mikor kiért az alagútból.

Nem hangzik jól? Nem is az. Vannak persze kevésbé forgalmas és kevésbé veszélyes felhajtók is, de ilyenek is vannak, nem árt, ha az ember felkészül erre is, főleg, ha először jár a szigeten és nem látott még ilyet.

Nem árt tudni, hogy Madeirán szinte alig van egyenes út, vagy hegynek fel, vagy völgynek le. Kell a jó, strapabíró motor az autóba. Ami azonban ne legyen ültetett, mert akkor nem tud felmenni egy kapubehajtón vagy parkolni az út mellet merőlegesen, mert az útpadkák igen magasak és könnyen fennakadhatsz. Jobb, ha magasított az autó, mint egy SUV, de ne legyen túl nagy se, mert egyes parkolóházakban nagyon pici helyet hagynak csak a forgolódásra, ki és behajtásra, aminek a falakon mindenhol nyoma is van, ha értitek mire gondolok.

A GPS legtöbb esetben a barátod, de itt Madeirán azért csak óvatosan. Jól meg kell nézni a beállításokat, hogy milyen utakat részesítsen előnyben vagy kerüljön el, mert pillanatok alatt olyan keskeny hegyi úton találhatod magad, amit gyorsabbnak ítélt meg, mint a normális út, hogy lehet valakinek ki kell szállni az autóból, hogy nézze, hogy elfér-e az autó jobbról balról. Ami pedig ennél is rosszabb lehet, hogy ki se tudsz szállni miközben olyan meredeken áll az autó, hogy konkrétan attól félsz, hogy előre vagy éppen hátra bukik.

A körforgalmakban szigorúan mindig a belső sávot használják a külsőt csak akkor, amikor kihajtanak. Ez egyébként tök logikus, de mi a 10 év németországi tapasztalataink alapján tudjuk, hogy egy német nem szívesen használja a belső sávot, tök lazán körbe megy a külső sávon. Na itt akkor kap hideget meleget, dudát, integetést, kiabálást. Persze, ha ők semmibe vesznek egy stoptáblát vagy átmennek a piroson és beállnak a kereszteződésbe, vagy leparkolnak úton útfélen, ahol nem lenne szabad, feltartva ezzel a forgalmat, amíg beugranak köszönni egy havernak az tök oké.

A stop táblákat ne vegyétek készpénznek, mert vannak olyanok, akiket még fékezésre sem késztet, nemhogy megállásra.

A körforgalomban sincs mindig elsőbbséged, csak azért, mert te már bent vagy és azt tanultad, hogy akkor neked van elsőbbséged. Egy ideális világban ez működik, de itt légy óvatos, körültekintő és felkészült minden szürreális eshetőségre.

Az index madeirán is luxusszámba megy egyeseknél. Vagy egyáltalán nem használják, vagy jobbra indexelnek mikor balra akarnak menni vagy fordítva, de az is gyakran előfordul, hogy egyszerűen csak kint felejtik és neked kell kisakkozni, hogy vajon mit akar.

A fésű elv sokszor nem működik, mindig vannak olyanok, akik bár neked van elsőbbséged, beengednél egy autót, de még két három másik szorosan rátapad, nehogy véletlenül is működhessen a fésű elv. Szerintem azt se tudják mi az.

De az is igaz, hogyha leborul egy forgalmas, kétsávos körforgalomban egy láda alma egy teherautóról, akkor az emberek kiszállnak segíteni összeszedni! Nincs dudálás, vagy anyázás. Madeira ilyen, akárhogy is van, nagyon szeretnivaló.

Az autópályán simán előznek jobbról. Sőt vannak motorosok, akik egykeréken előznek rövidnaciban pólóban mert te a 90es táblánál 100-al cammogsz előtte, ő meg természetesen nagyon siet valahova. Olyan, hogy motoros ruha, itt nincs. Papucs, rövidgatya, jó esetben póló, de van olyan, hogy félpucéron ülnek a motoron.

Őszintén szólva, Németország után, a madeirai közlekedés elsőre sokkoló, de hozzá lehet szokni vagy inkább csak tudomásul venni, hogy itt másképp mennek a dolgok. Kevésbé fegyelmezetten, kevésbé kiszámíthatóan. Aki Magyarországról jön, annak nem biztos, hogy ennyire szemet szúr a közlekedési kultúra mássága, de Németország után, megmondom őszintén, hogy én sem szívesen ülök itt autóba.

A német nők nagy része nem is vezet itt, inkább a férfiakra bízzák, ezért az iskolánál sokkal több apukával találkozunk, mint anyukával. Én, ha egyedül megyek valahova, szívesen vezetek, de ha Tomival ketten vagyunk, akkor többnyire én is átengedem neki a volánt. Ő türelmesebb, mint én. Az iskolánál sokszor előfordul, hogy nem tudunk leparkolni, ezért jobb is, ha ő vezet, mert én ki tudok ugrani a gyerekekkel és bekísérni őket az ajtóig, amíg ő forgolódik. Számomra még elképzelhetetlen, hogy ne puszival, öleléssel, integetve engedjem be őket reggelente az iskola ajtón. Egyelőre még igénylik is ezt. Remélem még sokáig így is lesz.

Mindent összevetve, Madeirát nem a közlekedési szokásai miatt szeretjük, de továbbra is szeretjük! Remélem senkit sem ijesztettem el a vezetéstől, nem az volt a szándékom. Sőt mindenkinek azt tanácsolom, hogy béreljen autót és járja körbe a szigetet, mert úgy csodahelyekre bukkanhat és sokkal több gyönyörűséget lát. Viszont legyen mindenki óvatos, raktározza el az elhangzottakat és legyen felkészült ilyen helyzetekre. Abból baj nem lehet.

Ha viszont nem akarsz vezetni, töltsd le a Bolt appot, ez itt a helyi Uber, amivel már taxit is lehet hívni és ők elvisznek A-ból B-be.

Nagyobb, autós túrákra Nagy Rajmi magyar idegenvezetőt ajánlom, kedves, jó humorú fiatal srác, aki biztosan rutinosan kezeli a madeirai közlekedési akadályokat.

Legközelebb a madeirai parkolásról írok majd, mert azzal kapcsolatban van pár vicces sztorim és sok sok hasznos infóm. Iratkozz fel ha nem akarsz lemaradni.

Ha érdekelnek rövidebb, naprakész bejegyzések tőlem, kövessétek a facebookon az abigelet nevű oldalamat.

Puszi, ölelés

Abigél